Tikverőzés

...és akkor láttuk, hogy a bohócok kurjongatva szaladnak az utcán, majd bemásznak az egyik kerítésen és kergetni kezdik a tyúkokat és amelyiket elkapják annak bekenik korommal a ....fenekét!

Hát így esett! Botival csöppentünk a kormozós buliba. :)

Tudnillik van itt Fehérvár mellett egy pici kis falu, Moha.

Ott pedig minden évben húshagyó kedden megy a kormozás ezerrel!

A fiatal legények maskarába öltöznek, a két legfiatalabb leányt alakít. Szoknyát, kötényt, blúzt öltenek magukra, fejükre kendőt kötnek, kezükre fehér kesztyűt, lábukra csizmát húznak, álarcot viselnek. Karjukra kosár kerül, melybe a háziaktól kapott tojásokat gyűjtik.

Egy legény szalmatöröknek öltözik. Fehér bőnadrágja szárát és ingének ujját szalmával tömik meg. Fejére süveg kerül, kezébe kanászkürt, arcát álarc fedi. Ez kb. így néz ki:

Egy másik legény kéményseprőt alakít. A tikverő csoport többi tagja (10-12 fő) bohócnak öltözik. Viseletük: szalagokkal teleaggatott rongyos ruha, kenderszakállas álarc és kezükbe furkósbot, hogy elűzzék a telet, a rosszat és a betegségekre is alaposan ráijesszenek.
A maskarába öltözött csoport végigjárja a település házait, hangosan kurjongatva mindenkit bekormoznak, legfőképp a fiatal lányokat, asszonyokat, bekormozás nélkül nem távozhat aznap senki Moháról, még az autókat is megállítják és nincs kegyelem!!!
A kormozásnak termékenységvarázsló erőt tulajdonítanak. (ezért kenik be a tyúkok fenekét is!)
A háziaktól cserébe tojást, kolbászt kapnak.
A kormozással mindannyian a varázslat - és ezzel a gonosz elűzésének részeseivé leszünk.
A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül fánk és bor várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

Kormosan, de vidáman:

Hát így esett...Kell ennél jobb téma egy oldalhoz?

credit

A komment:

beszéltünk róla, féltünk tőle, izgultunk, aztán végül bevállaltuk és mentünk,

találkoztunk, örültünk, puszizkodtunk, ettünk, ittunk, kormosak lettünk, megkönnyebbültünk,

nevettünk, mentünk, mentünk, menekültünk

és sütött a nap és szerettük az egészet!

Jelentem a mi családunk már maximálisan mindent megtett a tél elkergetéséért, elégettük az oviban a kisze-bábut, kurjongattunk, csörögtünk-zörögtünk, fánkoztunk, bekormozódtunk, ajánlom a tavasznak, hogy most már jöjjön, de nagyon gyorsan!

Oldalak és egy szuper készlet

Anya, Darth Vader hogyan eszik?

kösz, kicsim...

már pont nem kaptam az utóbbi 5 percben valami megválaszolhatatlan kérdést...

Persze aztán töröm a fejem valami elfogadható válaszon, nem sok sikerrel.

Kedves Lukas Úr ez valahogy kimaradt a filmekből, ejnye-bejnye!

Végül megpróbálom Botit is bevonni a megoldáskeresésbe, elvégre ő a jedi-szakértő...

Különböző álláspontokon vagyunk, szerinte ugyanis valahogy mégiscsak begyömöszöli a kaját a fejvédőjén levő lyukakon, szerintem viszont mivel félig gép, nem is kell ennie csak néha rádugja magát egy konektorra.

Szerencsére Boti-Darth Vader tudott enni, mert levehette a maszkot, de amíg tavaly két napig Batman-nel éltünk együtt, az idén Darth Vader flangált a lakásban, fellelhető volt a fürdőben, a hálóban, suhant mindenhol hörögve, csak úgy lebbent a köpenye utána.

Meg kellett zabálni, megyek be a konyhából a szobába, hogy megnézzem lefeküdt-e már és ott fekszik maszkban az ágyban...

credit

Készült mostanában még egy oldalam, ezek még nyári képek, amikor megláttam Mörjike Úton-készletét és gondolkodtam milyen úton voltam-voltunk mostanság, ami oldalba kívánkozna, beugrottak ezek a fotók.

Hát nem sok utazást cserélnék el ezért a fílingért, kimenni a csákberényi mezőkre Dórival és a lovakkal, emlékszem az érzésre, amikor kiérünk a nyílt részre és kitárul a táj, próbálom magamba szívni minden lehetséges módon a látványt, az illatokat, a szellő simogatását és elraktározni magamnak...örökre...

Nem csak a szokásos duma , de tényleg szuper jó a készlet, eddigi kedvencem Ágitól!

DHD

Úton-hozzád

regényeket írhatnék mindennapi csatáinkról...
hogy elmagyarázzam neki:
...miért fontos a suli és az ott szerzett tudás (még ha most a szögmérés hülyeségnek is tűnik..)
...miért nem lehet a problémák elől elfutni és miért kell szembenézni velük
...miért nem lehet valakinek a képébe vágni meggondolatlanul dolgokat és el kell fogadni azokat az embereket is akik másként gondolkoznak mint mi
...miért kell saját magáért és a dolgaiért felelősséget vállalnia
...és hogy vannak miértek amikre egyszerűen nincsenek válaszok.
és a válaszairól:
...hogy mondjam már meg hol a francban fog ő az életben szöget mérni
...miért bántja őt mindenki, amikor nem is akart rosszat
...miért nem fogadja el valaki azt, amit ő gondol egy dolgokról
...miért kellene neki ennyi mindent csinálnia
...és hogy miért vannak miértek, amikre nincsenek válaszok?
Persze nem írok regényt mindennapi csatáinkról, mert inkább a békét keresem.
Hogy miért nem találom? Egyenlőre a nincs-válasz kategória...

credit

keresem az utat hozzád, de valahol nagyon eltévedtem és most rossz egyedül...kérlek segíts!

Játék és ajándék

Remélem sokan követik a Scrapbook.hu heti kihívásait, amik a honlap harmadik szülinapja kapcsán zajlanak. Bár nekem még egyikre se volt időm alkotni...de a hétvégén biztos belehúzok! ITT találhatók a játékok. Igyekeztünk jó kis játékokat kitalálni, meg olyanokat, amik eddig még nem voltak. Na olyan biztos nem volt, amilyet én indítottam.

Egy fiút úgy hívtak: Nagy Ernő,

nem nyílt kezében az ernyő.

Pont addig bénázott,

míg szépen szétázott,

akkor meg elhúzott a felhő.

Ezen a versen keresztül tudtam meg, hogy mi is az a limerik. A limerik kötött formájú, ötsoros nonszensz-vers, amely az első sor „Volt egyszer...” mesei fordulatával bejelentett hős fantasztikus kalandjait beszéli el. Magyarul valamilyen hülyeségről, agyament valódi vagy képzeletbeli sztoriról írjunk egy ötsorost. :-)

Varró Dánielt már biztos többen ismerik.

Volt egy úr, lakhelye Mozambik,

fenéken harapták a zombik.

Faggatták: „Nagyon fáj?”

Azt mondta: „Ugyanmár.

Eleve is volt már azon lik.”

Na én azt gondoltam ilyet én is tudok. Persze nem fogom a könyvkiadókat ostromolni, hogy jelentessék meg a műremekjeimet, csakis a magam szórakoztatására akartam belevágni.

Mivel tesztelni akartam valakin, hogy mennyire agyament ez a dolog a kreatív csapat tagjai lettek az áldozataim, akiket elsőként megénekeltem. :-)

Történetek a csapatról...(megtörtént esetek alapján):

Füstös

Egy lányt úgy hívtak: Noémi.

A padláson meg ott volt a szalámi.

Nem bírom a szagát,

elrontja a szobát!

Valamit ki kéne találni!

Főkönyv

Dühöngött főhősünk Eszter,

a főkönyvet hozzák már egyszer?

Kéne egy táblázat,

lefagyott ábrázat.

Hol van egy ismétlőfegyver?

Öröm

Ismertem egy csajt, Gigit

tudok róla egy jó sztorit:

örömből akarta,

semmi sem zavarta,

abba is hagyta a nyafit.

Süti

Vicceset mesélt Altalena,

s az egész vers ennek hozadéka.

Sütit ahogy kivette,

megszökött a beste,

s lett a padló martaléka.

Egy szó mint száz ilyen versikék írására szeretném rávenni a bátor és vállalkozó kedvű emberkéket. Remélem születnek klassz oldalak és jókat rötyögünk majd a verseken!

Kezdésnek persze én is készítettem oldalt a gyerekekről.

credit

credit

A játék részleteiről ITT olvashattok.

A határidő a hónap vége, szóval bőven van idő alkotni!

Mivel eléggé be voltam tojva, hogy egy ilyen kihívásra egyáltalán fog-e valaki jelentkezni (meg már elég régen csináltam készletet...) úgy döntöttem, hogy legyen egy kis nyeremény is.

Szóval összedobtam egy kis készletet, amit mindenki megkap, aki jelentkezik a játékra!

Na elég mézes a madzagom??? :-)))))
Szeretettel várlak benneteket!

Szülinapok

Hát ez van kéremszépen. Nem mondanám, hogy én annyira örülök neki, inkább már mennék kifelé ebből a télből... Összeszorított fogakkal lépek ki a lakásból és öles léptekkel indulok meg a kocsi felé, hogy minél előbb magamra zárhassam az ajtót. Persze vannak akik élvezik. Az én gyerekeim konkrétan fetrengtek a hóban...

A februárban még az is a jó, hogy ilyenkor van a gyerekek szülinapja. Nagy felhajtást nem csináltunk itthon, mert játszóházi buli lesz a hatéves kívánságára, majd egy hét múlva, na de álljon itt legalább egy fotó a tegnapi szülinap apropóján. Hatéves az én nagy fiam! :)

Készült is nemrég egy oldal Botiról igaz, tavalyi képekkel. Minden évben egy program az oviban a kisze bábu égetés.

Előkészületetek is zajlanak, a gyerekek csinálnak valamilyen eszközt, amivel csörögni, zörögni tudnak. Tavaly a mi csoportunk műanyag pohárba kavicsokat tett és egy színes kis anyaggal legumizták a tetejét.

Aztán a nagy napon az egész óvoda kivonul az udvarra, mennek körbe, az egyik óvónéni viszi elöl a kisze-bábut. Mindenki rázza, mint az őrült a csörgőjét, tavaszváró, téltemető versikéket mondanak, énekelnek. Aztán a homokozóba leállítják a bábut és elégetik. Persze a gyerekek imádják az egészet, tök jó kis program, tavaly aztán bementem én is az oviba, hogy lefotózzam.

A fotókon Botit ki akartam valahogy emelni, úgyhogy körbevágtam és a többi részt egy kicsit eléletlenítettem. Mivel annyira mozgalmasak a képek, csak néhány dolgot tettem az oldalra.

credit

Na de van itt ebben a hónapban még egy szülinap, mégpedig a Scrapbook.hu 3. szülinapja. Nagyon várunk mindenkit, mindennap fognak játékok indulni egy héten keresztül. Elárulom, hogy én egy eléggé agyament játékot találtam ki, fogalmam sincs, milyen lesz a fogadtatás...

Mindenkinek szép hetet kívánok és találkozzunk a héten fórumban és a galériában!